Javított "Reklámtörténelem" (No.2.)

Marshall McLuhan (1911-1980) a 20. század egyik legnagyobb hatású médiateoretikusa, pop-filozófusa, az “elektronikus korszak prófétája". A technológiai vívmányok által létrejött médiumok, és az így kialakult tárgyi környezet hatását vizsgálta; miként módosítják az emberi percepciót, gondolkodást, hogyan hatnak a cselekvésre; hogyan befolyásolják az identitást.

Irodalomtudós létére ezen “felfedezéseihez” rendesen elkalandozott a szociológia, a kulturális tudományok és a pszichológia világába. Médiatézisei már annak idején, a 60-as években nagy port kavartak (szigorú kritikusai, lelkes rajongói egyaránt voltak), ám gondolatai mindmáig megkerülhetetlen részét képezik a kommunikációelméleti vizsgálódásoknak. Főbb művei: The Mechanical Bride: Folklore of Industrial Man, 1951 (melyben a reklámok, tévéműsorok, képregények hatásmechanizmusát elemzi-vizsgálja); Gutenberg-galaxy: The Making of Typographic Man, 1962 (az alfabetikus írás, a könyvnyomtatás forradalmi jelentőségét, és az ennek következtében létrejött elektronikus médiumok tudatformáló hatását taglalja); Understanding Media: The Extentions of Man, 1964 (a Gutenberg-galaxis spin-offja; médiaelméleti alapvetés, melyben már az elektronikus médiumokra, és ezen médiumok emberi gondolkodásra gyakorolt hatásával foglalkozik).

Hogy Marshall McLuhannek van-e helye egy (több mint) reklámtörténeti munkában, ez a szerző szándékán múlik, koncepcionális kérdés. Nem képezheti kritika tárgyát. Ha viszont úgy dönt, beidézi őt, műveit, gondolatait – fontos, hogy azt megfelelően tegye. Ellenkező esetben írunk egy ilyen helyesbítő kommentárt, csupán a tényszerűség kedvéért.

Virányi Péter: Több mint reklámtörténelem című könyvének Marshall McLuhannel kapcsolatba hozható megállapításaihoz a következő észrevételeket kell tennünk: pontosítjuk 1.) “a médium maga az üzenet” és 2.) a “globális falu” kifejezéseket; illetve 3.) az Understanding Media című könyvének címét. (És kicsit értetlenkedünk a wikipédiás lábjegyzeteken.)