• Laszlo Berta

A reklámszakember, aki nem tudott semmit

CHICAGO – Fenton Schmetz 18 évvel reklámszakmai karrierje kezdete után elismerte, hogy sikeres pályafutása során a világon semmit sem tudott.


Schmetz, aki mostanáig a világméretű, nemzetközi, globális és interkontinentális

Compucom ügynökség Vezető Irritációs Szakértője volt, egy interjú során így emlékezett vissza a reklámvilágban eltöltött dicsőséges éveire:


„Tényleg fogalmam sem volt semmiről a reklámmal,

marketinggel, az emberekkel és az üzlettel kapcsolatban.

Csak kitaláltam dolgokat. Még a kábeltelevízió-számláimat

sem tudom, hogyan kell befizetni.”


Képünk csak illusztráció. Hiszen minden blogposztba kell egy kép!


„Az embereket az irodámba hívattam, és megkértem őket,

hogy mutassák meg, min dolgoznak. Aztán azt mondtam

nekik, hogy nem vagyok elégedett, változtassanak rajta.

Néhányszor megváltoztatták, én pedig mondtam, hogy

„Oké, máris jobb”. Ezenkívül elmentem néha mindenféle

megbeszélésekre, ahol áfonyás bageleket ettem és bőszen bólogattam.”


– válaszolta Schmetz a kérdésre, hogy miként tudta 18 éven keresztül hülyíteni az embereket.


Schmetzet elmondása szerint az öltözködés érintette meg először a reklám

világában.


„Mindig is nagyon jól álltak nekem a fekete pólók,

ezért arra gondoltam, igazán jól tudnék teljesíteni egy olyan

munkahelyen, ahol minden nap fekete pólót viselhetnék.

Ó, és a drága szemüvegek. Mindig is drága szemüvegeket

akartam hordani. Az is vonzóvá tette a reklám világát,

hogy kedvelem a barátságos lányokat, és úgy vettem észre,

hogy a reklámiparban sokan vannak.”


Schmetz Compucomban eltöltött időszakának legnehezebb pillanatai ebédidőben voltak:


„Munkaidőben egyszerű volt mindenkit beszopatni.

Csak figyeltem, hogy ki, mit mond, aztán pár szót megváltoztattam,

és kész. Ha azt mondta valaki, hogy

»Egy multiplatformos megoldásra van szükségünk, ami

kiaknázza az ökoszisztémában rejlő formabontó lehetőségeket«,

akkor én vártam pár percet, majd így szóltam: »Szerintem

a formabontó lehetőségeket az egész ökoszisztémában

a multiplatform megoldásaink kiaknázására kellene használni.«

Mindenki egyetértett. (...) Ez elég könnyen ment.

Ebédidőben jöttek a nehézségek, amikor az emberek elkezdtek

normálisan beszélni.”


Schmetz az ügyfelekkel való kapcsolattartást kedvelte a legjobban a reklámban.


„Szerintem nagyon jól együtt tudtam dolgozni az ügyfeleinkkel.

Súlyos állításokat tettem »értékteremtésről«, »bevonódásról«

és mindenféle »használati esetekről«, erre ők bólogattak,

aztán elmentünk inni. Néha elutaztunk Las Vegasba,

és úgy tettünk, mintha egy közösségi médiás konferenciára

mennénk. Ebben is elég jó voltam.”


Schmetz arra a kérdésre, hogy mi vitte rá a beismerésre, így válaszolt:


„Itt az ideje, hogy továbblépjek. Úgy érzem, itt elértem

mindent, amit el tudtam. Egyben elnézést szeretnék kérni

a kollégáimtól és az ügyfeleimtől. Nem volt szép tőlem, hogy

úgy tettem, mintha mindent értenék. Fogalmam sincs, hogy

miként lehet eladni dolgokat embereknek. Fogalmam sincs,

mitől lesz jó egy reklám. Nem tudok semmit. Hogy őszinte

legyek, azt sem tudom, mi az az ökoszisztéma. Valami

környezetbarát dolog vagy ilyesmi?”


Schmetz távozásának hírére egyik ügyfele, Rajai Pargamanianaianan, a Doodeo marketingigazgatója így reagált:


„Nagyon sajnáljuk Fenton távozását. Hatalmas szerepe

volt a sikerünkben. Az egyik legtermékenyebb marketinges

elme volt, akivel valaha dolgoztam. Hihetetlenül jól

megértette, hogy miként teremtünk értéket, mi a bevonódási

stratégiánk, és a használati eseteinket is átlátta.”


Mi hiányzik majd Schmetznek a reklám világából?


„Nos, a legjobban az intellektuális kihívás fog hiányozni,

hogy a mások mondatait minél bonyolultabban átfogalmazva

mondjam vissza. Ez nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk.

És persze hiányozni fognak a barátságos csajok is.”


Mik a tervei a jövőre nézve?


„Azt hiszem, elkezdek írni egy blogot.”


Részlet Bob Hoffman: Marsbéli marketing, avagy hová tűnt a józan ész a reklámiparból c. könyvéből. Magyar kiadás: Reklámtörténet Könyvek, 2018


Mindenfajta egyezés a valósággal véletlen, és nyilván csak Bob képzeletének műve.

© Reklámtörténet, 2020. Minden jog fenntartva.

Mindennemű utánzás tilalmaztatik.