© Reklámtörténet, 2020. Minden jog fenntartva.

Mindennemű utánzás tilalmaztatik.

  • Reklámtörténet

London Calling – Horváth Lajos (CLUSO)


Dicsőséges brit reklámkorszak, szövegírói csúcsteljesítmény Amerikából és természetes könnyedség, tökéletes kivitelezéssel párosítva. SZERINTEM rovatunkban Horváth Lajos, a CLUSO kreatívigazgatója szedi csokorba azokat a legendás reklámalkotásokat, melyek a legnagyobb hatást gyakorolták rá.

Vigyázó szemetek Londonra vessétek! S ha rávetettétek, zoomoljatok, zoomoljatok, amíg meg nem érkeztek a Biscuit Buildinghez a Redchurch Street 10-nél, ahol az Úr 2000. esztendejében a Mother székel. S ha éjfél körül azt látjátok a motherlondon.com webkameráján, hogy a hatalmas asztal körül kezdenek megfogyatkozni az emberek, vegyétek elő a nagy atlaszt, és kezdjétek el megkeresni, hol is van az USA nyugati partján Oregon állam, azon belül is Portland város, mert nagy dolgok vannak ott készülőben.

Ha lenne a magyar reklámszakmának egy Batsányi Jánosa, reményeim szerint a fenti intelmeket idézte volna minden magyar kreatívhoz a múlt század utolsó esztendeiben.

Batsányi nem hitte, hogy idővel a reklámfelvilágosodás költője lehet

Ha fel kellene sorolnom, hogy a reklámtörténet mely kampányai voltak a legnagyobb hatással a fejlődésemre, nagy bajban lennék, mert hosszú órákig kellene itt ülnöm, hogy valamennyit begépeljem.

Viszont ha az a kérdés, melyik korszak volt rám a legnagyobb hatással, akkor arra határozottan és elég gyorsan tudok válaszolni: az a ’90-es évek végétől a 2000-es évek közepéig tartó időszak,

amikor látszólag még semmi sem fenyegette a világ megszokott rendjét.

Amikor a Bartle Bogle Hegarty (BBH) még mindig a legjobb ügynökségnek számított, a digitális forradalomnak alig volt előjele, az angolok pedig csinálták azt, amihez a legjobban értettek: lenyűgöző reklámfilmeket és a világ legjobb posztereit.

Aztán szinte a semmiből feltűnt egy Mother nevű ügynökség, aminél menőbbet abban az időben elképzelni sem lehetett. Órákig tudtam nézni a weboldalukat, ahol egy webkamera élőben közvetítette az ügynökség mindennapjait (2001-ben ez nagyon különlegesnek számított), és ekkor lettem teljesen biztos abban, hogy valamikor az életben én is szeretnék majd egy saját ügynökséget.

Egy forradalmi megoldás, ami ma már kőkorszakinak tűnik

Az egyik első munka, amit tőlük láttam, egy Miller Light film volt. Nem egy filmvégi poénra építő, akkoriban szokásos sörreklám – intelligens emberként kezeli a nézőket, akik a film felénél elkezdenek gyanakodni, hogy itt valami furcsa dolog történik, s ez a bizonytalanság ki is tart szinte a végeképig, ahol aztán minden érthetővé válik, köszönhetően egy egyszerű, de tökéletes zárómondatnak.

A termék nincs az arcunkba tolva,

mégis az egész film a sörről szól, sőt, nélküle nem is lenne értelme az egész szpotnak. Lenyűgöző ötlet, semmi erőlködés, tökéletesen kivitelezve, hibátlan zeneválasztással:

Ilyen, amikor időhurokba kerül Ian Gallagher unokatestvére

Ez egy másik Mother-szpot, ami a valaha készült legőszintébb Coke-reklámfilm. Semmi műanyag jókedv, sehol egy túl szép modell, vagy reklámfilmes bénaság, beállítás. Sőt, még sztori se nagyon van. Az ember csak nézi, aztán még egyszer megnézi, hogy a végén észrevegye magán: a film alatt belül végig mosolygott.

Hát ezért imádják annyira a nők a toad bageket

Ez a korszak az, amikor a két rendezőóriás, Frank Budgen és Daniel Kleinman a pályája csúcsán van. S amikor egy pályája csúcsán levő BBH összeáll egy pályája csúcsán levő Frank Budgennel, akkor születik ez:

A bizarrság esztétikuma

Danny Kleinman az a rendező, akinek nincs két egyforma filmje, akinek az alkotásai nem viselik magán a rendező stílusjegyeit. Bármihez nyúl, mindig más lesz az eredmény, a legtöbb esetben tökéletes. Tisztában van azzal is, hogy a komédia a legnehezebb műfaj. Erőltetni nem lehet, valakiben vagy megvan természetes könnyedséggel vagy nincs.

Mr. Kleinman lódenkabátban: talán épp Budapestre veti vigyázó szemeit

A John Smith sorozat főszereplője, Peter Kay mellett érdemes megnézni a feleségét alakító színésznőt ebben a szpotban. Nincs nagy szerepe, kétszer ránéz a férjére és feltesz neki egy kérdést. De ahogy ránéz, és ahogy kérdez, abban ott van 10 évnyi házasság minden tapasztalata. Hibátlan alakítás.

Szexuális felvilágosítás, kolbásszal és sörrel

A Wieden+Kennedy szinte napra pontosan ugyanannyi idős, mint a BBH, mégis jóval később lett meghatározó ügynökség. Ők láthatólag inkább hosszútávfutók, a mai napig relevánsak tudtak maradni, 30 év elteltével is újszerű dolgokat látunk tőlük, ellentétben az egyre jobban elszürkülő BBH-dzsel.

A néhai Frank Budgen: a reklámfilmcsinálás koronázatlan királya

Frank Budgen évente öt darab reklámfilmet csinált, se többet, se kevesebbet, és ehhez élete végéig tartotta magát. Milyen szerencse, hogy 2007-ben az öt kiadó helyből rögtön kettőt is a Wiedennek és a Nike-nak szentelt a Play kampány részeként. A Tag című film futotta be a nagyobb karriert, de én a Shade running-ot mindig jobban szerettem, a packshot egyszerűen hibátlan:

A Föld árnyékos oldalán

Zárásként két filmet emelnék még ki tőlük a múltból, az első a reklámszövegírás csúcsteljesítménye, a történelem egyik legjobb narrátorának tolmácsolásában:

Most képzeljük el Majkát kiszállni egy Suzukiból

A másik pedig az egyik legviccesebb reklám, amit valaha láttam. Az első kockától kezdve lehet tudni, hogy mi fog történni, mégis sikerül másodpercről-másodpercre fokozni a humort úgy, hogy ez a film is kizárólag a termékről szól, nélküle nem is lenne értelmezhető, akárcsak a legelső Miller Light szpot.

Ezért nem szabad Pilóta kekszet osztogatni a Szabó Ervinben

Sok ilyen korszakot kívánok még magunknak.

#FrankBudgen #DanielKleinman #Nike #BBH #Mother #JohnSmith