Cannes-i kalauz I.

A Kreativitás Nemzetközi Fesztiváljáról – ismertebb nevén: Cannes Lions – már sokan, sokfélét mondtak. "A kreativitás epicentruma"; "a reklámipar Oscarja"; "nemzetközi pávatalálkozó"; "jól szervezett pénznyelő masina"; "globális smúzparti"; "reklámos networking gála" – és igen, lehetne még halmozni a jelzős szerkezeteket, mert ezek mindegyike igaz rá, de még az is, amiről sejtelmünk sincsen.

Isten hozta, Oroszlán Úr!

Egyvalami biztos: a Cannes Lions megkerülhetetlen jelensége a reklámiparnak. Azokat a – nem is olyan könnyű – kis bronz-, ezüst- és aranyoroszlánokat (nem beszélve egy-egy kategória legjobbjának járó Grand Prix-ről) egyszer minden reklámos vagy marketinges szívesen tartaná a kezében, még akkor is, ha úgy gyűlöli a cannes-i versengést,

hogy vigyorogva rágyújtaná a szakmára a Palais des Festivals mindkét épületét.

Kétségtelen, hogy Cannes (egyáltalán: a reklámfesztiválok) körül mindig is nagy volt a turbulencia. Szükség van rájuk? Építik vagy roncsolják az iparágat? Milyen valódi hasznot jelentenek a reklám számára? Hát a világ számára? Nos, ezek mindenképp jogos, megválaszolandó kérdések. De mi most nem ezekre fókuszálunk. (Türelem, kérem, eljön annak is az ideje.)

Még úgy-ahogy áll a Palais épülete Cannes-ban

Mi most csupán felöltjük a segítőkész idegenvezető gúnyáját, és az idei Cannes-i reklámfesztivált mint rendezvényt, élményközpontot, inspirációforrást és reklámos látványpékséget próbáljuk kicsit megmutatni számotokra.

Tessék jól felkötni a gatyákat. Felnőtt tartalom következik.

"A legjobban akkor tudod megtapasztalni ezt a fesztivált, ha kitárod elmédet és szívedet az inspiráció és a transzformáció előtt. Légy kíváncsi a saját kíváncsiságodra! Tágítsd ki kreatív lelked határait!"

Nem, e szépen csengő mondatok nem Oravecz Nóra szájából potyogtak ki. A Cannes Lions ügyvezetője, Jose Papa köszöntötte az embert ilyen gondolatfutamokkal a Fesztivál idei hivatalos kiadványának bevezető passzusában.

Ez a Papa nem is annyira papa.

A jóképű Brazil titán két éve irányítja a rendezvényt, gondoskodik annak stratégiai fejlesztéséről. Régóta dolgozik már a marketing, a média világában, magabiztosan kezeli a szóvirágokat. De miért is lepődnénk meg ezen? Gondoljunk csak bele: a reklámok szóval (is) varázsolnak, ígéreteket kínálnak, a szebb jövőt villantják elénk, felültetik az embert a nyelv hullámvasútjára –

miért volna hát más a lingó a világ legnagyobb reklámfesztiválján?

Tény és való: az immáron 65. alkalommal megrendezett fesztivált a kezdetek óta számos inspiráció és transzformáció érte. 1954-ben például még Nemzetközi Reklámfilm Fesztiválként (International Advertising Film Festival) került megrendezésre Velencében, merthát a reklámfilmes is csak ember, szereti ünnepeltetni magát.

A következő évben Monte Carlo, harmadik alkalommal pedig Cannes adott otthont az eseménynek. (Érezzük, ugye, mennyire a filmvilág farvizén evickél a történet?) Utána még sokáig hol Velence, hol Cannes között ingázott a rendezvény; 1984-től viszont végleg Cannes lett a házigazdája a reklámos nyári tábornak.

Egy oroszlán százat csinál

Igaz, Velence így is otthagyta nyomát a fesztiválon. A reklámvilág híres-hírhedt oroszlános trófeáját nem más, mint a Szent Márk téren látható szárnyas oroszlán inspirálta. (A cirka 18 cm széles, 16 cm magas és 10 cm "mély" oroszlán egyébként 2,5–3,5 kg súlyt nyom, kategóriájától függően. Komoly darab. Könnyedén meg lehet vele törni egy kosár diót a karácsonyi bejglihez.)

Mennyivel volna könnyebb a vitrinből elvinni őket?

A fesztivál égisze alatt sokáig csupán reklámfilmek versengtek a Cote d'Azuron. Ám 1992-ben a sajtó- és kültéri reklámok (Press & Outdoor) kategóriája lépett színre, és a Cannes-i Nemzetközi Reklámfilm Fesztivál négy betűvel karcsúbb és kifejezetten reklámorientált lett. Megszületett a Cannes-i Nemzetközi Reklámfesztivál.

Ezt követően felgyorsultak az események, egyre-másra újabb és újabb kategóriákkal kezdett bővülni a rendezvény. A két-három évente bekövetkező "kategória-transzformációt" azonban nemcsak a dinamikusan változó reklámkörnyezet indokolta. A szervezők ugyanis felismerték: minél több, minél képlékenyebb kategóriát találnak ki, annál jobban felszíthatják a hiúság máglyáját. Ha pedig több lehetőséget kínálnak egy-egy oroszlán megnyerésére,

akkor a nevezési díjakból komolyabb összeg gyűlhet össze, és nemcsak szotyira.

Így aztán egyre jöttek az újabb és újabb oroszlánokkal jutalmazott kategóriák: Cyber Lions (1998), Media Lions (1999), Direct Lions (2002), Radio Lions és Titanium Lions (2005), Promo Lions (2006), Design Lions (2008), PR-Lions (2009), Film Craft Lions és a Grand Prix for Good (2010), Creative Effectiveness Lions (2011), Branded Content, Entertainment Lions és Mobile Lions (2012).

A Cannes Lions lépést tart a kreativitással

2011-ben történt egy újabb "névtranszformáció", ami végképp szélesre tárta Cannes kapuit, hogy mindent és mindenkit keblére ölelhessen, aki csak kreatív. (Vagy annak gondolja magát. Vagy annak gondolják mások.)

A Kreativitás Nemzetközi Fesztiválja már nem csupán azt tűzte zászlajára, hogy jutalmazza a reklámvilág legkreatívabb és hatékonyabb megoldásait, hanem hogy összehozza, inspirálja és fejtágítsa a reklám-, marketingkommunikációs szakma – ha úgy tetszik: a kreatív iparágak képviselőit.

Philip Thomas éppen fogalmaz

Miként Philip Thomas, a Cannes Lions elnöke fogalmazott: "A kreativitás még soha nem játszott ekkora szerepet a fejlődésben és a változásban, mint most; a Cannes Lions fesztivál pedig azért létezik, hogy az emberek és a vállalkozások jóval kreatívabbak legyenek."

Hogy ezt a célkitűzést idén mennyire sikerült megvalósítani?

Erről következő posztunkban mesélünk.

#CannesLions #JosePapa #PhilipThomas