Kellett a pénz: Santa Claus mint reklámarc

Az 1900-as évek elejétől a jó öreg Santa Claus (Karácsonyapó/ Télapó/ Fagyapó) a reklámvilág egyik legnépszerűbb karakterévé vált, a reklámszakemberek karácsonyi kampányainak jolly jokere volt. Mint az élelmes celebritás, lényegében mindent hirdetett, ami csak szembejött vele, és ezen áldásos ténykedése mai szemmel néha egészen bizarr reklámokat eredményezett. Meg is mutatunk néhányat, csak az ünnep kedvéért.

Kezdjük az elején egy tévhittel: nem, nem a Coca-Cola találta ki Santa karakterét, bár tény, hogy rengeteg pénzt tett bele, hogy a kedves, jóságos karaktert, akinek gyermekek milliói írták az ajándéklistát, összekössék a márkával. Ebben a cikkben viszont egyetlen Coke hirdetés sem lesz, hiszen a kóla mellett rengeteg más mindent is népszerűsített. Aminek egyetlen magyarázata:

Santa Claus figuráját nem lehetett levédetni.

Divatos lett, mindenki őt akarta. Ő pedig semmilyen ajánlatra nem mondott nemet. Hogyan is tehette volna?

Ennek következtében hirdetett teljesen hétköznapi dolgokat: zoknikat, sütiket, édességet, narancslevet, borotvát, rádiót. Sőt.

Bumm! Santa arcát adta a fegyverkereskedelemhez

– ez akár egy bulvárújság fősora is lehetne, de tegyük hozzá, ez Amerikában azért nem akkora szám, mint nálunk, Európában. Fegyvert ajándékozni karácsonyra teljesen átlagos dolog volt, a szeretet őszinte megnyilvánulása apa és fia között.

Itt például részletes útmutatót kapunk, mit kell tennünk, ha egy Remingtont szeretnénk karácsonyra.

Ha már fegyverek, talán kevesen tudják, de

az 1947-es karácsonyi rohanásban Santa majdnem véget vetett az életének!

A sztori röviden: a Santa melletti kisasztalon tornyosuló kártyákat mind olyan férfiak írták, akik Arrow inget kértek karácsonyra – a jó hír, hogy a gyártónak van még raktáron!

Elnézést a képminőségért, de higgyétek el, igazi WTF érzés kibogarászni a bodycopy-t!

Ugyancsak ráfoghatjuk a kor szellemére azt is, hogy bizony,

Santa szenvedélyes dohányos volt, mi több, végigfüstölte a 20. századot.

Ennek talán legismertebb ábrázolása a Murad reklámja volt 1919-ből – ami annyira működhetett, hogy az öreg lényegében a márka egyik legfőbb reklámarca lett.

Természetesen a többi dohánygyár sem akart kimaradni a jóból.

Az öreg pedig örömmel állt rendelkezésre.

A korabeli reklámok tanúsága szerint

Santa Claus a cigaretta mellett az alkoholt sem vetette meg.

Olyannyira, hogy ez a „jó szokás”, miszerint alkoholt ajándékozunk karácsonyra, a mai napig tartja magát.

Ikonikussá vált a francia likőrmárkának, a Byrrhh-nek készített hirdetése is – nyilván groteszk kidolgozottsága és képi beállítása miatt.

Ezenfelül hirdetett mindenféle italt, amit csak el tudunk képzelni. Sörből a Budot, whiskyből úgy tűnik, leginkább a white labeleket szerette.

Ezek után talán már senkit nem ér meglepetésként, hogy karácsonyfa, ajándékozás, ünnepi hangulat, Télanyó ide vagy oda:

Santa igazi nőcsábász volt.

Egyszerűen imádta őket. És a nők is őt.

Például az Axe-nál még 2005-ben is úgy gondolták:

jó ötlet egy ilyen reklámmal megjelenni.

Persze, mit vártunk a világ legszexistább márkájától? Ez viszont már egy következő cikk témája lesz.

Maradjunk annyiban:

kész szerencse, hogy nálunk a Jézuska/Angyal hozza az ajándékokat!

Ezzel a gondolattal kívánunk békés, áldott, és nem utolsósorban reklámoktól mentes boldog karácsonyt minden olvasónknak!