Reklámos díj, de mégsem. Mi az?

Miután Albert Lasker, korának legnagyobb reklámmogulja, 1942-ben eladta Lord&Thomas néven elhíresült ügynökségét, és kiszállt a reklámcsinálás zűrzavaros világából – izgalmas és tanulságos életútjáról egyébként már korábban értekeztünk egyet – szóval, miután Mr. Lasker felhagyott a hülyeséggel, ugyanazzal a lendülettel elhatározta, hogy kreatív energiáit (és persze a reklámiparból szerzett vagyonának nem csekély részét) az emberiség gyógyulásának szolgálatába állítja.

1945-ben feleségével, Mary Woodard Laskerrel közösen hozták létre a Lasker-alapítványt, mely az orvostudomány, a gyógyászat fejlődésének elősegítését tűzte ki célul. Ez praktikusan azt jelenti, hogy immáron 76 éve a betegségek legyőzéséért folytatott harcban kimagasló eredményeket elért

kutatók, orvosok munkáját honorálják

e remek kis szobrocskával, illetve a (kategóriánként) mellé járó 250 ezer dollárral.

Az alapítók: Lasker és Laskerné

„Azt gondoltam, hogyha egy fogkrém hirdetésére évente két-három vagy akár négymillió dollárt el lehet költeni, akkor az embereket világszerte megnyomorító betegségek elleni kutatásra érdemes több százmillió dollárt is fordítani. Ez számomra olyan egyszerű és természetes gondolatnak tűnt”, fogalmazott egy alkalommal Mary Lasker. Hát nem egy bölcs asszony?

A Lasker-díj trófeáját nem más, mint Szamothrakéi Niké alakja ihlette, akinek talapzattal együtt közel 6 méteres monumentális márványszobrára Szamothraké szigetén bukkantak a szorgos archeológusok, napjainkban pedig a Louvre-ban csodálhatjuk meg, ha éppen arra járunk. Tudjuk, Niké a győzelem és a „Just do it” istennője – ám jelen konnitációjával az élet diadalát, a betegségek és halál fölötti győzelmet hivatott szimbolizálni.

A lépcső végén lesz, nem tetszik eltéveszteni!

A hozzáértők egyébként

előszeretettel hívják „amerikai Nobel-díj”-nak

– hiszen a tapasztalat azt mutatja: aki elnyeri a Lasker-házaspár díját, az bizony jó eséllyel pályázhat a legnagyobb tudományos elismerésre.

Büszkék lehetünk rá, hogy 1954-ben egy magyar tudós: Szent-Györgyi Albert is megkapta e rangos elismerést. (Természetesen nem a névrokonság okán.) És hogy némi aktualitást is csempésszünk a dologba: idén Karikó Katalin és Drew Weissman kutatótevékenységét értékelték a szobrocskával, mégpedig a Clinical Medical Research Award kategóriában. Tegye fel a kezét, aki tudja: vajon miért?

Laskerék alapítványa mindenesetre jól példázza, mit jelent valóban tenni az emberiségért – nem pedig üres lózungokkal dobálózva, bőszen „purpose”-kodni, és hazug „világmegváltásba” csomagolni a hátunk mögött pöffeszkedő nagyvállalati profitéhséget, no meg csillapítani a háborgó lelkiismereteket.

Több Laskerre volna szükség a világban.