Pelé reklámos leigazolásai
Edson Arantes do Nascimento – alias Pelé – mindent tudott a fociról, és még annál is többet. Életében hősként ünnepelték, nem csoda, hogy a marketingvilág hamar lecsapott rá. Ki ne akarna egy élő legendával, a labdarúgás legnagyobb tehetségével és sztárjával hirdetni? Na, ugye. Jelen posztunkban a „Fekete Gyöngyszem” legismertebb márkamegjelenéseiből mazsoláztunk. (Magyar vonatkozású szereplését most ne bolygassuk; a 2014-es „Pontszerzés Pelé-módra” elnevezésű Tesco-promóciót inkább borítsa a feledés jótékony homálya.)
Hát akkor ezzel le is tudtuk a bemelegítést. Kezdhetjük, spori!
Márkacsapat: PEPSI
A Pepsi kezdte először a popkultúra (film, könnyűzene) és a sport (főleg foci) celebritásaival megtámogatni márkajelenlétét. A „Pepsi-emberek” és a „Pepsi-generáció” szabadságát megéneklő 1974-es reklámfilm-musical pont olyan, mintha a bámulatos Foci Suli (1977) egy-egy képsorát látnánk.
Pelé fut, cselez, fejel, ollózik – aki alaposan figyel, a végén még megtanul focizni is! És közben zeng a háttérben az optimista muzsika a szabadságról, a Pepsi-életérzésről, ami után az embernek kedve támad szénsavas-cukros üdítőitallal csillapítani szomját, de minimum focizni egyet a haverokkal.
Faék egyszerű reklámfilm: láthatjuk benne Pelét lassított felvételen rohanni (ezt legalább le tudjuk utánozni, ha már a cselei nem mennek), talán Rocky loholását is ezek a képsorok ihlették. Ám a packhot a végén ikonikus: gólöröme, ahogy felugrik, jobb karja a magasba lendül, és a kép kimerevedik – klasszikus 70-es évek, így kellett akkor befejezni egy reklámfilmet, szép munka, jár a gól.
ÖNAZONOSSÁG vs. PIRULÁS
1 : 0
Egy következő Pepsi-igazolása során a nóta még mindig a régi, igaz, nő az előadó és új a hangszerelés. De a lényeg még mindig ugyanaz: az életérzés, a Pepsi-generáció. Persze, már nem a pályán, hanem a tengerparton rúgjuk a bőrt, ahogyan a brazil gyerekek csinálják.
Szocioreklám ez a javából.
Együtt vagyunk, brazilok vagyunk, mezítláb vagyunk, isszuk a kólát a naplementében – hát kell-e ennél nagyobb szabadság?
ÖNAZONOSSÁG vs. PIRULÁS
2 : 0
Márkacsapat: ATARI
Ennél az igazolásnál már érezzük a reklámszakember aktív jelenlétét, ahogyan próbált valami helyzetet kreálni, valami látens dramaturgiát. És ehhez nem is csak Pelét, de két másik sportembert, Mario Andrettit és Kareem Abdul Jabbart is aktivizálta a sztorihoz. Nyilván a termék is ezt igényelte: ki-ki a saját sportágának megfelelő Atari-videójátékot teszteli – és jut el a felismerésig, hogy azok mennyire pörölyek. És adjunk teret kicsit a nosztalgiának is: igen, annak idején mi is elájultunk ezektől a játékoktól.
Itt Pelé már nem focizik,
a virtuális térben mímeli a labdarúgást,
hogy mást ne mondjunk: az (ős)metaverzummal kokettál (akkor még senki nem sejtette, 40 év múltán ilyen hülyén hívjuk majd a videójátszást), de már látni rajta a rutint, a reklámszereplésekhez edződött mimikát. A „Fekete Gyöngyszem” már nem úgy csillog.
ÖNAZONOSSÁG vs. PIRULÁS
2 : 1
Márkacsapat: AMEX
Pelé mosolygós és elegáns. Szépen ledarálja a betanult szöveget; egy röpke poénnal még azt is elvarrja, miért nem angolul beszél. Persze a szlogent (Don't leave home without it) mégis kipréselték belőle, a szlogenek végül is erre vannak, sulykoljuk őket, ha kell, akcentussal is.
Egy pillanatra azért mélázzunk el a szövegírás eme bravúrján: a labdarúgó, aki a pályán használja a fejét, utazás során is „használja a fejét” – és a spot végén demonstrálja is, hogyan tudja használni a fejét.
Ehhez képest jópofa a labdahordozó pilóta, aki a háttérben türelmetlenül csekkolja az óráját. Mondjuk, ez se segít sokat a helyzeten.
ÖNAZONOSSÁG vs. PIRULÁS
2 : 2
Márkacsapat: PFIZER (Viagra)
Ilyen, amikor egy celebritás kilép a komfortzónájából, és olyan márkához igazol, amivel akár meg is oszthatja híveit. Pelé különösebben nem foglalkozott vele, mit gondol róla a közvélemény: bevállalta és szerepelt a Pfizer fejtágító kampányában, amely arra hívta fel a férfiak figyelmét, hogy ne szégyenlősködjenek, menjenek orvoshoz, ha merevedési zavarokkal kínlódnak. Jó, de hogy jön ehhez Pelé? Hát úgy, hogy a reklám végén megnyugtatja a férfiakat: „én is orvoshoz mennék, ha merevedési problémám volna”.
Van ebben némi bátorság, hogy a ladbarúgás „legpotensebb” alakja, aki pályafutása alatt több mint 750 gólt rúgott, és majdnem minden meccsen betalált a kapuba bevállalja, hogy „férfiként” lehet, hogy nem fog olyan „potensnak” tűnni. De ez a Viagra pirulás szereplése számomra inkább pirulásra ad okot, különösen a reklámszpot végén megjelenő stadion méretű Pfizer logó miatt. Abban van némi ijesztő, pláne a Covid óta.
ÖNAZONOSSÁG vs. PIRULÁS
2 : 3
Márkacsapat: LOUIS VUITTON
Ez egy míves, Vuitton Lajoshoz méltó, igazán prémium megoldás, ahol sikerült tető alá hozni egy mérkőzést a sportág crème de la crème-jével. Pontosabban: csinálni egy „meta-találkozót” egy patinásnak látszó kocsmában, ahol 150 éves, kézzel faragott csocsófigurákat pörget Pelé és Zidane – a háttérben megfontoltan elhelyezett LV-logós utazótáskák – a bíró pedig ki más lehetne, mint maga az isteni Maradona?
Ezt a három csillagot ilyen konstellációban még nem sikerült együtt látnia egyetlen asztrológusnak sem, úgyhogy ezért mindenképp jár az elismerés.
ÖNAZONOSSÁG vs. PIRULÁS
3 : 3
Külön méltányolnunk kell, hogy szabadidős tevékenységként a csocsót (micsoda felismerés!) választotta az LV marketingosztálya; kétségtelenül hitelesebb kellék, mint egy sakktábla, amely mögé Messit és Ronaldót ültették legutóbb. (Egymásra pakolt bőröndökön sakkozni egy szobában? De tekintsünk el a környezettől – sakkozni?! Ennyi erővel akár egy műtőben is állhatnának, szívsebésznek öltözve, könyékig véresen, és egy nyitott mellkasú páciens lüktető szíve fölött töprenghetnének, hogy mit csináljanak. „Surgery is a state of mind.” Az legalább egy izgalmas kép volna e helyett a mű-vészieskedés helyett.)
Márkacsapat: EMIRATES
Apropó, Ronaldo. Ne legyen kétségünk felőle: az Emirates légitársaság számára készített reklámfilm nagyon, de nagyon sokba kerülhetett. A sztorija bájosan kiszámítható, de ugyanakkor megbízható, jól működik. És miközben a szurkolók nagy közösségéhez szól, elegánsan összeköti múltat–jelennel; létrehozza a futballtörténelem folytonosságát,
a focista generációk közti időtlen harmóniát.
És ebben a nagy találkozásban van e film igazi szépsége; az emberi mulandóság ezen őszinte, fájón szomorú felismerése érint meg bennünket a pályája csúcsán és az élete alkonyán lévő futballsztár felhők fölötti randevújában. Pelét az öreg szurkolók még felismerik – de az ifjú drukker számára ismeretlen, neki Ronaldóval kell fotózkodnia.
Helló, holnap! zárja a légitársaság szlogenje a filmecskét, és valóban: akárcsak a packshot utasszállító gépe, pont így, ilyen lomhán és lassan száll el mindannyiunk feje fölött az idő, mint egy kurva nagy A380-as Airbus.
ÖNAZONOSSÁG vs. PIRULÁS
4 : 3
Márkacsapat: MASTERCARD
A StartSomethingPriceless kampány „22 languages” című filmjéhez 22 különböző nemzetiségű drukkert verbuvált össze a MasterCard. Két csapatra osztották őket, játszottak egymás ellen egy meccset, és a győztes csapat tagjai belépőt nyertek a Bajnokok Ligája döntőjére. Az akció felemelő tanulsága: a szurkolóknak le kellett gyűrniük egymás iránt érzett előítéletüket, ellenszenvüket; összefogva, egy csapatként kellett küzdeniük a győzelemért. Merthát ez a foci csodája, hogy így összehozza az embereket.
Ez persze oltári nagy klisé; és a képsorok, ahogyan a MasterCard logójának színeibe öltöztetett civilek kocognak a gyepen, passzolnak, szerelnek, gólt rúgnak és gólörülnek – nos, az sem különösebben újszerű.
Nem, ez a szimpla történet akkor lesz érdekes és szikrázik fel, amikor a meccs végén a srácok beballagnak az öltözőbe – és ott nem más, mint Pelé várja őket. És egyszercsak észreveszik... és a döbbenettől mindenki másképp reagálja le a helyzetet...
Nos, az a pillanat valahol 2:08 mp környékén... ahogy csillogó szemmel, hitetlenkedve, de széles mosollyal arcukon üdvözlik Pelét... Azt hiszem,
arra a pillanatra tényleg azt lehet mondani: priceless.
ÖNAZONOSSÁG vs. PIRULÁS
5 : 3
Zárszóként megállapíthatjuk: Pelé olyan hatalmas csillaga volt a „labdarúgás” néven ismert univerzumnak, hogy lényegében tök mindegy, mit írogatunk mi itt róla. Mit csillaga? Külön univerzum volt az univerzumon belül. És ha néha egy-egy nyomorult márka népszerűségét és eladásait támogatta a reklámarcával? Ugyan, mit számít! Hiszen nemcsak pályafutása alatt, de utána is millióknak szerzett örömteli, ünnepi pillanatokat.
Millióknak adott reményt, hitet és biztatást.
Comments